A címben szereplő definíciót még nagyapám hagyta rám egyfajta szólásmondásként. Nem tudom, hogy igaz-e, de elmesélése szerint a szocialista lélektan egyik alaptétele volt. A szocialista lélekbúvároknak beletört a bicskája a transzcendenciába, ezért nem is különösebben bonyolították az ügyet, elintézték azzal, hogy a lélek az a jelenségei, és kész. Zseniális, elegáns húzás. Szétvágták a gordiuszi csomót, és egyúttal teremtettek egy másikat, amivel viszont már nem kell foglalkozni. Fekete dobozt, amiben biztos van valami, de ki a fenét érdekel, meg van mondva, hogy ne piszkáld, már régóta ott van, különben is poros, és ha nem kéne ott lennie, akkor nem lenne ott, dehogy kéne kinyitni, minek kérdezősködsz, hülye vagy, ülj le fiam, egyes.
Na ez a címben jelzett mondás jutott eszembe, amikor a fair play jegyében alaposan végigböngésztem a gárda becsületkódexét ( http://magyargarda.hu/becsuletkodex ). Fair play, ha nem csak az alapján itélem meg őket, amilyen képet SIKERÜLT mutatni magukról, hanem az alapján is, amilyenek SZERETNÉNEK lenni. Idealista ember vagyok, titokban reméltem, hogy kellemesen csalódok. A látogatás felemásra sikeredett.
Elsőnek azt bogarásztam ki (tudom, hogy mellékes, de nem bírtam ellenállni a kiváncsiságnak), hogy mi a fenét keres éppen egy oroszlán egy magyar szervezet címerében. Az oroszlán per pillanat nem igazán őshonos errefelé, régen is inkább párduc (pannon puma ... ? höh) kódorgott nálunk, sokkal inkább, mint az állatok sörényes királya. Ezzel az erővel lehetne a címerben kilencöves tatu, vombat, zsiráf, szkunk vagy kacsacsőrű emlős, azok mennyivel egyedibbek, mér kell minden címernek oroszlánoktól hemzsegni, és lám erre tessék, a gárda mégis. Az oroszlánra a Kódexben azt indokot találtam, hogy Imre király bátor volt, mint egy oroszlán, és legyünk mi is azok, valamint 8 másik erényt is vonultassunk fel. (A türelem nincs közöttük, de a bölcsesség igen. Sajnos csak a felsorolás végén.)
Az oroszlános sztori felvezetése különösen érdekfeszejtő:
"(Imre király) idejében még töretlenül érvényesült a hit, az erő és az akarat szentsége. Amikor öccse, András herceg (aki később II. András néven maga is trónra lépett) fellázadt Imre ellen, és seregével hadba vonult, hogy letaszítsa őt a trónjáról, ..."
.. ehhem. A hit, erő, akarat szentsége kiválóan érvényesül a momentumban, ahogy egyik testvér a másik ellen vonul hadsereggel. Helyben vagyunk, lást az első, "Beköszöntő" című blogbejegyzésem magyar királyokra és nemzeti önsorsrontásunkra vonatkozó részét. A sztori hepiendje az volt, hogy a király átgyalogolt az ellenséges táborba, egy kardcsapás nélkül, pusztán személyes tekintélyére és aurájára támaszkodva foglyul ejtette a renitens tesót (az Erő vele volt, hihi), majd áttaszigálta a saját táborba. Ez az erőszakmentes modell tulajdonképpen nem rossz, a gárda is követhetné.
Megtudtam továbbá a Kódexből, hogy a gárda nem politizál (nnnggghhh !!!!!), nicsen ellenségképe (öhhhhhkkkkhhhmmm !!!!!), azonosul mindazokkal, akik magyarnak vallják magukat (wwwiiiiiiiiiiiinnnyyyyy !!!!) .... o.O
A Kódex viszont vitathatatlan értékeket sorol fel.
Hit. Erő. Akarat.
Erő, Bátorság, Fegyelem, Becsület, Büszkeség, Szorgalom, Hűség, Tisztaság, Bölcsesség.
A gárdista hét kincse becsülete, magyarsága, bizalma Istenben, bajtársiassága, segítőkészsége, bátorsága és hűsége a Gárdához.
Nagy kérdés azonban, hogy a fentieket a gyakorlatba hogyan lehet átültetni. A Kódexből nekem úgy tűnik, hogy a gárda végtelenül pragmatikus aktuálpolitikai szerepet tölt be, aminek a központi eleme a megfélemlítés és az erőszak, mégpedig egy olyan ideológia alapján, amelyik végtelenül hajlékonyan értelmezhető, és öndefiniáló.
A gárdista köteles eleget tenni a Becsületkódexben megfogalmazott elvárásoknak -- de ezek az elvárások gyakorlatilag ugyanazok, mint a többi szoft-militáns gyermekszervezet, az úttörök, cserkészek esetében. A Kódex központi elemei a gárdához való hűség, és megvédeni a magyarságot a külső és belső ellenségtől. De ki az ellenség? Hát akire a gárda azt mondja. Na itt kezdődik a probléma. A lélek a lelki jelenségek összessége, a nemzet ellenségei a gárda ellenségei. Emelkedett erkölcsi elveket önkényesen hétköznapi, aktuálpolitikai erőszakra lefordítani -- ez gyakorlatilag maguknak az erkölcsi elveknek a megtiprása.
Sajnos az a félelmem, hogy a gárda egy mesterséges kreálmány, a jól bevált receptek szerint, de a létrehozói nem teljesen értik, hogy mivel kisérleteznek. Egyelőre a gárda olyan töltött fegyver, amelyik a padon hever, nem tudni, ki veszi fel, és mikor sül el véletlenül vagy szándékosan. Frusztrált, lecsúszott, iskolázatlan (tehát kiszolgáltatott) embereknek hangzatos ideológiával hamis önbecsülést adni, és igéretet arra, hogy lesz kin megtorlástól való félelem nélkül erőszakban levezetni a frusztrációt, félkatonai szervezeti modell, profi design, egyenruha, történelmi(es) maszlag, Szent Korona vallás. Az a veszélyes ebben a keverékben, hogy MŰKÖDIK. Számtalanszor kísérleteztek vele, számtalanszor felrobbant az elegy. Van egy pont, ahol esetleg ez a szervezet önálló életre kel, kicsúszik az alkotójának az irányítása alól, és be fogja hajtani, amit igértek neki. Na azt a pontot nem szeretném látni. A TV ostroma csak egy kis ízelítő volt ahhoz képest, ami történhet.
