... és jó sárosan, ahogy azt várni lehetett. Kézenfekvő azt gondolni, hogy a Jobbik nyertesként állt fel a tárgyalóasztaltól, a szocialisták mea culpázása őszinte, a Fidesz hallgatása pedig lelkiismeretfurdalástól terhes. Hogy a Jobbik, kihasználva a szocialisták töketlenségét (mohóságát?) és a Fidesz cinikus távolságtartását, rátette a kezét arra a két parlamenti bizottságra, amelyeket konvencionális gondolkodású (épeszű?) ember talán a legutoljára engedne át egy szélsőjobbos pártnak: a nemzetbiztonságit és a szociálist.

Na de.

A nemzetbiztonsági bizottság elnökének lenni valóban akkora etvasz? Vélhető, hogy a szakmai apparátus épp annyi információt fog majd átadni, amennyit célszerűnek lát (értsd, semennyit), és a szálakat sokkal inkább Pintér Sándor meg az előző banda utóvédjei fogják ráncigálni, mint a Jobbik, ráadásul ott lesznek a többi pártok garanciának.

És a szociális bizottság nem eleve bukta? Esélyes, hogy a többi párt a markába röhög, mekkora lúzerek Vona Gáborék, magukra rántották az elképzelhető legnagyobb szarosvödröt a polcról. Mutasson irányt a cigánykérdésben a Jobbik, ha már akkora magabiztossággal nyilatkozott ezen a területen ...

A romák, a segélyen élők hada, a tanult tehetetlenség, a "biológiai tőkét" megélhetésre hasznosító tömegek a legnagyobb kihívás, amivel az új kormányzatnak szembe kellene néznie. Nem sikerült megoldani 20 év alatt, ellenzéki pozícióból pedig eleve lehetetlen nekiállni. A problémába az egész nemzetgazdaság anyagi lehetőségeit maga mögött tudó kormányzatok sora törte bele a bicskáját.

Az, hogy nem tülekedett a Legnagyobb Kormányzó Párt ezért a posztért, és hogy a szociális kérdésekben oly elkötelezett és szakértő LMP sem exponálta magát, az érthető, de számomra erkölcsileg nem elfogadható. A szavazatok kellettek, a felmosórongy nem. Ennyit a felelős kormányzásról.

Szép felütéssel kezdtük meg a parlamenti ciklust. Bravó, Fidesz. Bravó, kétharmad.