Nemzeti Agyhalál

Vállalkozássá alakította Magyarországot az orbánzó párt – és fejvakarós feladat definiálni, milyen szervezeti formában menedzselődünk éppen.

Betéti társaságnak aligha mondanám – inkább kivenni szeretnének, mint betenni. Betenni mi fogunk majd. Kivéti társaság meg ugye nincs. Spekulatív befektetőknek se mondanám őket – nem sokat spekulálnak, elveszik erővel, ami kell. Nohát, kinek van pénze, ahá, a bankoknak van, és őket most nem szeretik annyira, na hoppsza, ide a lét, nem rinyál, fizet, szevasz. Ja, tényleg, bocs Zsiga, te haver vagy, neked nem kell.

Az a baj velünk, bloggerekkel, hogy koncepció alapján, értékek mentén gondolkodunk, és azt gondoljuk, mások is így vannak ezzel. Ideológiát, társadalmi szolidaritást keresünk ezúttal is, pedig nincs.

Mi ez tehát, ha nem forradalmi helyzet? Csak a vérmérsékletünkön múlik, és azon, hogy kitart-e a cirkusz, a kenyér és a sör a hó végéig.

Ez a blog mindig is igyekezett humorosan megfogni a dolgok végét. De a mai napra betelt a pohár -- elveszett a humorérzékem, olvasva a politikai nyilatkozatot, amit a Fidesz, a legszebb rákosista hagyományok nyomán, legyömöszöl az ország torkán, akarva, akaratlan.

"A XXI. század elsô évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az
átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét."

Valójában agresszív, destruktív, demagóg, és önmagát kizárólag valamivel SZEMBEN meghatározni képes, tehát programtalan ellenzékként a Fidesz ugyanúgy kivette a részét a zavargásból. Ezek után, minthogy az embereknek tele volt a tökük (joggal) a korrupt szocialistákkal, és minthogy a Fidesz lehazudta választási igéreteivel a csillagokat is az égről, persze, hogy 2/3-os protestszavazatmennyiséget könyvelhetett el. De nem ők kapták ezeket a szavazatokat, hanem a szocialisták, minusz előjellel. Ez nem önrendelkezés, hanem egy az elmúlt 2 évtizedben is sötétségben tartott nép kétségbeesett rángatózása. Amit még hozzátennék: a Fidesz vezérkarban és holdudvarában bőven vannak olyan gazdasági ügyletek, amelyek a szocialista érdekkörökkel átfedik egymást. És az, hogy 20 év után ennyire tuskók az állampolgárok, abban Pokorni Zoltánnak bőven benne van a keze. Miért nem lehetett egy értelmes állampolgári nevelés programmal annyira kiművelni az embereket, hogy ne legyen szükség demagógiára?

Minthogy a kiadvány maga is eleve egy szemenszedett, demagóg, cinikus, hazug, és még jóindulattal is csak hagymázas, mindannyiunk számára megalázó ocsmányság, nem kivánok a többi bekezdésre kitérni.

Időre lesz szükség, mire ismét vicces dolgokat fogtok itt olvasni. Elnézést kérek, a Fidesz nevében is.

Örömteli (!) hír - ha máshol nem is, legalább nemzeti kulturális ökörségünk felvirágoztatása érdekében haladéktalan lépéseket tett a kormány. Ez az első terület, ahol TÉNYLEG haladunk. Ami nekem a Kádár korszak óta hiányzott, az a politikai humor volt, a szoft diktatúrák legfontosabb kulturális vívmánya. Most, hogy ismét visszatért az egypártrendszer, a permanens forradalom, az elvtársi klientúra, láss csodát, a politika ismét szórakoztató műfajjá nemesült:

http://kepviselofunky.blog.hu/2010/07/02/vicclaptol_kert_helyreigazitast_a_kormany

Ki ne emlékezne a régi klasszikusokra, melyek közül csak egyet idéznék: Készülődik reggel az élmunkás, ellenőrzi többször is a felszerelést: pravdácska, vodkácska, szakszervezeti könyvecske ... Kiér a mezőre, odaáll az ágyás mellé --- Pravdácska, vodkácska, szakszervezeti könyvecske --- tyűűűűű, az áldóját, a kapácska otthon maradt!

Mégoly örvendetes is ez a fajta értékteremtés, sajnos rajtam kívül lehetnek még páran, akik, bár örülnek a politikai humor feltámadásának, de az árát - enyhén szólva - borsosnak találják. Ajánlom ezt a kulturális tárca figyelmébe. Dunát tudnának rekeszteni a sok történésszel, szociológussal, kulturális antropológussal és POLITOLÓGUSSAL a hátországukban – de vajon tudnak-e, és főként, akarnak-e olvasni a a jelekből?

Jól van, értem én a felhördülést, lopják a demokráciát, nekem is fáj nagyon, para van, de legyünk már realisták. Ha te lennél a Fidesz, akinek mindent szabad, te kit választanál, ha nem Schmitt Pált? Sőt, tovább megyek, úgy általában véve a jelenlegi Fidesz kádertemetőből te kit választanál?

Lehet mondani, hogy karrierdiplomata (nem, ne használjunk ennél vulgárisabb kifejezéseket). Lehet mondani, hogy csak korlátozottan van képben alkotmányjogilag, enyhén szólva. Lehet azt mondani, hogy az átkos 50 évben is megtalálta a számítását. És hogy nem fogja kivont párbajtőrével körbekergetni Orbán Viktort a Parlamentben az alkotmány védelmében. Deviszont, c'mon, be fair.

Pali bá' kultúrember, aki, ha falrengető eredményeket nem is ért el, de legalább kompatibilis személynek számít a nemzetközi diplomáciával. Tedd mellé Horn Gyulát, aki egy nemzetközi fogadáson (tán épp a Fehér Házban) felvedelte az asztali kézmosóvizet és rendszeresen hányásig alkoholizált, vagy Kovács Lászlót, aki továbbra sem tud angolul (se).

Schmitt Pál mértékletes, és feltehetőleg a mindenkori jóizlés keretein belül marad. Szereti a karriert meg a jó autókat (VW Phaeton-nal furikázott még legutóbb, nekem is kéne), de nem fog off-shore lovagként a Földközi tengeren yachtozni állampénzen és kaviáros szarvasgombás franciapezsgőt inni luxusmacák dekoltázsából. Tudnék olyan közéleti személyiségeket felsorolni, akikből kitelik ilyesmi.

Nemrég vettem részt a brit nagyköveti rezidencián a királynő születésnapja alkalmából rendezett fogadáson, ahol a vendégek (nemzetközi és magyar üzletemberek, döntéshozók, közéleti személyiségek) arcpirító módon szinte kivétel nélkül végigcsevegték Greg Dorey nagykövet és Martonyi János köszöntő beszédeit. Kivéve Schmitt Pált, aki számomra szimpatikus módon végig vigyázban állt, és – feszengett. Neki is égett az arca, mint nekem, hogy ennyire képtelenek voltak viselkedni a résztvevők. Schmitt Pál kultúrember.

Valamint, az olimpiai érmeket nem osztogatják ingyen. Sok kitartás, áldozat, elszántság kell hozzá. Aki olimpiai érmeket tud nyerni, az feltehetőleg az élet egyéb területén is törekedni fog a minőségre. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy automatikusan mindenhez ért, de legalább megteszi, ami tőle telik. Valamint, tegye fel a kezét, aki nem szerette a TV tornát.

Sajnálom, hogy Pali bá' integráló személyiség helyett megosztó személyiséggé avanzsált. Nem feltétlenül ő a hibás. Inkább az a szerep, amit rá osztottak. És az a cél, amiért ez történt. Meg a rendező, a felbőszített közönség, az ócska nézőtér és a rozoga színpad. Legalább a gázsi rendben van. Így nyugdíj előtt.

És gondoljunk bele, hogy mi történik, ha NEM jön haza. Szerintem megtehette volna. Szegény Pali bá', nem nagyon értékelik ezt az áldozatot. A történelem többnyire igazságtalan.

Nem viccelek. Ha Schmitt Pál kint marad, esetleg most lenne egy marhabajszú, Tiborc-frizurás, nemzeti proletárdiktatúrára gerjedő, alkalmanként kötéllel fenyegetőző köztársasági elnökünk. Szeretnéd, ha ő felügyelné az alkotmányodat?

Schmitt Pál IGENIS elmondott egy beszédet parlamenti házelnökké történő beiktatásakor, ami IGENIS felemelő volt, és mindazt kifejezte, amerre szerintem is mennünk kéne.

Nem vagyok boldog, de lehetne rosszabb.

Volt egy időszak, amikor szerettem az öregedést. A korral tapasztalat, bölcsesség, belátás és türelem jár -- aki kiegyensúlyozott, már félig boldog.

A választások óta azonban arra vágynék, bárcsak fiatalabb lennék. Mert a korral emlékek járnak, és a mai magyar közélet ezek legkellemetlenebbjeit (de szép szó ez) hozza a felszínre, mintegy húsz-harminc év távlatából.

Erős állítás ez? Aligha. Lássuk csak a mai Magyarország kórlapját.

A népet populista szólamokkal, ócska szlogenekkel, látszatintézkedésekkel etetik (koronaúsztatás, pálinkafőzés), melyek köszönő viszonyban sincsenek a valós társadalmi problémákkal. A nyugati társadalmak ereje éppen abban áll, hogy felnőttként kezelik (előtte pedig erre nevelik) az állampolgárokat. A közelmúlt egyetlen értelmes "mission statement"-szerű kijelentése Orbán Viktor nevéhez fűződik, aki szerint vissza kell adni a munka becsületét, és a spekulatív kapitalizmus helyét az értékteremtő kapitalizmusnak kell átvennie. Ezzel, még ha szocialista üzenet is, egyet kell érteni. Alapjában véve minden rendes, érző ember szocialista a lelke mélyén.

Klientúra alapján osztanak ki állami tisztségeket. A posztok betöltésében nem a szakértelem, hanem a vak párthűség a döntő. Innen már csak egyetlen lépés a bolsevik éca, amely szerint éppen az a fontos, hogy az illető ne értsen ahhoz, amit csinál, mert akkor érzi, hogy szakmailag alkalmatlan, kizárólag azért lehet ott, mert a pártvezetés kénye-kedve így kivánja, ezért bármit aláír, csak hogy a posztját megtarthassa. Az intézkedéseket látva részben már átléptük ezt a határt is.

A konkrét intézkedések már dilettáns vergődések, sőt, ami rosszabb, éppen azt a különbséget nem váltják valóra, ami miatt megválasztották őket. Országépítést ígértek, forradalmat, ehelyett azonban pontosan azt teszik, mint elődeik, és amit a "konstruktív" ellenzéki szerepük előre vetített (értsd, a pragmatikus populizmus). Kizárólag a hatalom megszerzésével, megtartásával és bebetonozásával törődnek, klientúra alapon. Ha Marxból indulunk ki, ennek valóban forradalom lesz a vége, csak épp a frontok átellenes oldalán fogják találni magukat ahhoz képest, ahová szerettek volna helyezkedni.

Ahol zsarnokság van, ott zsarnokság van. Befogják a média száját, kisajátítják valamennyi hatalmi ágat, egypártrendszert vezetnek be, kiiktatják a demokrácia vészfékjeit (alkotmánybíróság). Megértem én, hogy a veterán KISZ-es Fidesz vezérkar egészséges nosztalgiával tekint a Kádár korszakra, de van egy lecke, amit ők sem tanultak meg: igenis KELL az ellenzék, mert aki abból indul ki, hogy MINDENT jobban tud, és nincs szüksége ellenőrzésre, az többnyire nem okos, sőt, éppen hogy dilettáns barom.

De még csak nem is ez a legnagyobb baj. Az a baj, hogy a mostani Fidesz-ben még vannak idealisták, és kultúremberek, azonban ha ők kiiktatnak minden ellenőrzési mechanizmust, és ennek ellenére nem tudnak a problémákkal megbírkózni, a tovább radikalizálódó társadalom egy szétesett, kontroll nélküli kormányzatot örököl, amellyel egy esetleges szélsőjobbos rezsim sokkal durvábban fog visszaélni. Megtörtént, nem hisszük el, hogy újra megtörténhet, ezért jó eséllyel tényleg újra megtörténik.

Aki idősebb, az legalább fel van vértezve az ellen, ami esetleg bekövetkezik. Csak a fiatalokat sajnálom. Ők többet érdemelnének.

Bréking nyúz – a narancsuralmi rendszer bevezetésének következő lépéseként immár az Alkotmánybíróságot is a Fidesz kívánja delegálni.

Hát a feleségem kétharmada nem kéne...!?

Belátom, hogy ha én lennék a forradalmár, akkor fenemód bosszantana, hogy amikor már kitaláltam a tutifrankót, és minden le volt zsírozva, felugrik pár taláros vén trotty, és befújja a büntetőt, hogy nemér, mert alkotmányellenes. Még akkor is idegesítő, ha kétharmaddal elvben bármikor felülírhatom az alkotmányt. Nem gondolhatok mindenre előre, nehogy már folyton fújkodják a sípot, nem lehet így koncentrálni a forradalomcsinálásra. Majd inkább odaültetek pár megbízható elvtársat síp nélkül, akkor végre csend lesz.

Szép is lenne ez. Ha a forradalom eszmei alapjai helyesek volnának. Ha szükség lenne forradalomra. De nincsen. Ha a Fidesz méltó volna arra, hogy egy ilyen forradalmat levezessen. De nem az. Ha az egypártrendszer működne. De nem működik.

Dilettáns és korrupt emberek látszatcselekvése még csak fel sem ismert problémák tüneteinek kezelésére. A kritikus hangok elfojtása. Húsz év után visszatértünk a lenini útra. Amin Észak-Koreán és rajtunk kívül már senki sem gyalogol.

Milyen az, amikor a Fidesz 8 évig asszisztál az MSZP-nek populista ellenzékként csontvázakat hordani a szekrénybe, aztán amikor ő kerül kormányra, feltépi az ajtót, kirángat néhányat a nyakánál fogva, és rájuk kiabál, hogy "megvagytok mocskok, mi a rossebet  kerestek itt, ne foglaljátok nekem a helyet, hogy férnek így be a saját csontvázaim?!?"

Kósa Lajos és Varga Mihály csontvázas beszólásai a Fidesz első őszödi beszéde. Nincs új a nap alatt. Ugyanúgy keresik a mozgásteret, hogy ne kelljen tartani a hiánycélt, és hárítják a felelősséget, pedig. Egy konstruktív ellenzék és leendő felelős kormányzó erő nem olyan programmal kampányol, hogy alacsonyabb adót kell fizetni és több lesz a juttatás, és csak azért nincs kánaán, mert ellopták az egészet. Ezért a mentalitásért is Gyurcsány a hibás?

Csontvázakat táncoltatni nem kormányzás, hanem panem et circenses. Meglett a kétharmad, de milyen áron? Üres ígéretekkel megvett szavazatok ezek, és úgy fognak elolvadni, mint a tavalyi hó.